Három részes cikksorozat: Motocross of Nations - egy kicsit más szemszögből - 2. RÉSZ
ÍRTA | Nátó Ildikó - Motomarvel alapítója, Értékesítési és marketing vezető
1. nap szombat - A Maggiora-i hétvége első napja
Szombaton reggel fél 8-ra érkeztünk a pályára, még sikeresen elkerültük a szokásos hatalmas, kígyózó kocsisort. Ilyenkor a pályát csak gyalogosan lehet megközelíteni, mert az autókkal/motorokkal több száz méterre engedélyezett a leparkolás.
Érdemes felkészülni, ha kilátogatsz egy ilyen versenyre nézőként, hogy ez a program nem csak pihenésről fog szólni. Rengeteg látnivaló várja a látogatókat a gyári csapatoktól, elképesztő motoroktól, az mx világsztároktól kezdve a gyönyörű monster lányokig. A pálya főbejáratát csak 8-tól nyitották meg, de nem volt gond, mert az oldalsó bejáraton könnyedén be tudtunk menni. A belépés is könnyedén ment, mivel tegnap már átvettük a karszalagokat, így csak leolvasták a vonalkódokat és mehettünk is.
Ami lenyűgöző volt, az az, hogy ilyen korán kiértünk a pályára és volt pár szabad óránk a reggeli edzésekig, hogy körbejárjuk a terepet. A szervezők nagyon rendesek voltak, megszegve a szabályokat :) , még beengedtek Minket olyan pályarészekre is ahova később már senki sem mehetett be.
Gyorsan elröppent ez a pár óra, fél 10 után csak azt lehetet észrevenni, hogy szépen elkezdtek befelé szivárogni a szurkolók, kinyitottak a lenti vásárlósoron az árusok és az egyik legizgalmasabb, hogy a csapatok végre megnyitották a ponyvával borított sátorrészeket. Amikor megkezdődtek az edzések, én a szerelődepó kerítésénél kameráztam a magyar csapatot. Feltűnt, hogy, amikor az egyik magyar csapattag visszaérkezett a pályáról a kijelölt blokkba, a motorját nagy mennyiségű rákeményedett homok borította, amit a csapat egyik szerelője próbált eltávolítani gyorsan a motorról.
Az egész verseny alatt, volt egy valami, ami feltűnő volt számomra: nagyon sok a szabály, és annak megfelelően egy jól kidolgozott rendszer szerint végzi mindenki a szervezők között a munkáját. Természetesen ennyi embert koordinálni és egységben tartani nehéz lenne szabályok nélkül.
A szombati nap első felében az induló csapatok depóban sorakozó sátrai mellett, sorra meglátogattam a versenyre kitelepült multi cégeket is.
Persze a Monster Energy sátra sem maradhatott el. Külön érdekesség, hogy a sátorban hatalmas buli vár DJ-vel, motocross-os x-box játékkal, amihez sorban kell állni és emellett ingyenesen választhatsz és ihatsz bármilyen Monster energiaitalt is. Az energia ital fogyasztásának mindössze egy feltétele van, hogy a kiválasztott italt nem viheted el, csak ott ihatod meg a sátorban.
A Monster-eseket elhagyva útközben rengeteg beöltözött külföldi rajongóval találkoztam, akiket nagyon lenyűgözőnek találok és egyben viccesnek is.
Telt múlt az idő, lementek a kvalifikációs futamok és a délután folyamán úgy alakult, hogy a magyar csapatnak C-döntőt kellett teljesíteni. Én a C-döntő kezdetekor a célugró bal - a teljes pályához közeli – oldalán tartózkodtam. Gondoltam magamban, hogy ezek a fiúk nagyon megérdemelnék, hogy továbbjussanak, szorítottam Nekik, hogy sikerüljön és gyorsan elfoglaltam egy egész jó helyet, ahonnan megnézem a versenyt. Közben körbenéztem és észrevettem, hogy rajtam kívül kb. 10-12 magyar szurkoló is ezt a területet választotta, csak úgy virítottak a zöld Team Hungary csapatpólók.
Megkezdődött a döntő, Erik vezet. Ebben a pillanatban szinte pár másodperc alatt egy helyre rendeződött az összes magyar szurkoló, Én is odaszaladtam. Minden körben, amikor elszáguldottak mellettünk a magyar pilóták, a nagy magyar zászlót lobogtatva hangosan, tapsolva ordítottuk mindannyian, hogy ..GYERÜNK, HAJRÁ MAGYAROK….! Mikor láttuk, hogy megnyertük a döntőt, „RIA-RIA-HUNGÁRIA”-t kiabálva futottunk át a depón keresztül együtt a magyar sátorhoz, hogy átadjuk a gratulációkat Eriknek, Bencének és Márknak!
Mikor odaértünk, már sok magyar ott volt és utána is folyamatosan csatlakozott a többi magyar szurkoló. A magyar válogatott tagjait tapssal és hangos „SZÉP VOLT” –al köszöntöttük, amikor kijöttek a sátorból. A mai napig jó érzéssel tölt el felidéznem ezt az emléket, köszönöm azoknak a magyar szurkolóknak, akik szintén ott voltak és közösen élhettem meg Velük ezeket a pillanatokat.
Ha lemaradtál és szeretnéd visszaolvasni a három részes cikk sorozatunk 1. részét kattints IDE és itt elolvashatod: http://bit.ly/2cEmEbE Kövess Minket a továbbiakban is, mert pár nap múlva itt a harmadik és egyben záró rész is!